Munkahelyi kockázatértékelés és kockázatkezelés - vegyiprop.hu

Munkahelyi kockázatértékelés és kockázatkezelés a COVID-19 világjárvány idején

Forrásmunka:

AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM MUNKAVÉDELMI FŐOSZTÁLYÁNAK TÁJÉKOZTATÁSA a COVID-19 járvány idején a kockázatértékelés aktualizálásáról

Munkavédelmi képviselő képzés:
Munkahelyi kockázatértékelés és kockázatkezelés
a COVID-19 világjárvány idején

A COVID-19 világjárvány gyorsuló terjedése miatt Magyarországon sincs olyan munkahely, amely valamilyen módon ne lenne érintve a járvány hatásaival. Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és bizton-sági intézkedések kiindulópontját is a kockázatértékelés jelenti. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásai alapján a kockázati tényezők megváltozását nyomon kell követni és minden munkahelyi kockázatot együttesen kell figyelembe venni és értékelni. A munkavédelmi képviselő képzés során e témakörrel részletesen foglalkozunk.

A SARS-CoV-2 vírus fokozott kockázatának kitett tevékenységek (pl. egészségügyi és szociális ellátás, klinikai diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák) esetén a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet előírásait is figyelembe kell venni. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról szóló 40/2020. (XI. 4.) ITM rendelet, amely 2020. november 5. napján lépett hatályba. Az ITM rendelet alapján az EüM rendelet 3. számú melléklete kiegészült a SARS-CoV-2 vírussal, a biológiai tényezők 3. csoportjába sorolva, erre a biológiai tényezőre is el kell végezni a kockázatbecslést. A kockázatértékelés aktualizálása és a kockázatkezelési intézkedések összehangolt tervezése, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatala, és azok fegyelmezett végrehajtása elősegítheti a munkahelyi fertőzések megelőzését és a járvány terjedésének lassítását is. A Munkavédelmi Főosztály kiadott tájékoztatója ehhez kíván segítséget és szakmai iránymutatást adni a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számára. A munkahelyi egészség és biztonság tekintetében a 89/391/EGK tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: keretirányelv) 6. és 9. cikke minden munkáltató esetében előírja azt az általános kötelezettséget, hogy teljes körű és naprakész kockázatértékelést végezzen.

Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a tevékenységben és a munkakörnyezetben rejlő egészségkárosító veszélyek, illetve kockázatok azonosítása és értékelése jelenti. Minden munkahelyi kockázatot együttesen kell figyelembe venni és értékelni, az egyes kóroki tényezők (pl. pszichoszociális kóroki tényezők, klimatikus hatások, veszélyes anyagok, biológiai tényezők expozíciója) jelentette és egyéb kockázatokkal, megterhelésekkel való kölcsönhatások figyelembevételével.

A keretirányelvvel összhangban, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (3) bekezdése értelmében a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

A kockázati tényezők megváltozását nyomon kell követni. A munkáltatók az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján kötelesek felülvizsgálni és aktualizálni a kockázatértékelési és kockázat-kezelési gyakorlatukat, ha a munkahelyen, illetve a tevékenységben olyan változás történt, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munka-körülményi tényezők (munkahelyi veszélyek, kockázatok) megváltozhattak.

A COVID-19 járvány miatt nemcsak a munkakörülményekben, az expozíciós viszonyokban és a kockázatokban következhettek be változások, hanem a szükséges kockázatkezelési intézkedésekben is. A COVID-19 terjedésének megakadályozására és a munkavállalók SARS-CoV-2 vírus expozíciójának minimalizálására, a meghozott védelmi intézkedések hatásaira szükséges újból értékelni a kockázatokat.

A kockázatértékelés során figyelembe kell venni, hogy a SARS-CoV-2 vírus hatékonyan képes cseppfertőzéssel terjedni.

A szennyezett felületek érintésével, kézzel a szemhez vagy az orrhoz vihető a vírus. Ez a cseppfertőzés mellett a másik gyakori módja a fertőzésnek.

A védekezés elsődleges módja tehát elsősorban a kéz és a felületek virucid (vírusölő) szerrel történő rendszeres fertőtlenítése, illetve egyéb járványügyi (fertőzés-megelőzési) szabályok betartása.

A kockázatértékelés és a megelőző intézkedések meghatározásánál különös figyelmet kell fordítani a magas kockázatú csoportba tartozó munkavállalókra, fel kell készülni a leginkább veszélyeztetett személyek védelmére. Ide tartoznak az idősödő munkavállalók, a krónikus betegségben szenvedők, valamint a várandós munkavállalók.

Meg kell határozni mindazon kockázatkezelési intézkedéseket, amelyeket a kockázatértékelés eredménye, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ közegészségügyi-járványügyi javaslatai alapján ajánlott bevezetni az új koronavírusnak való kitettség minimalizálása érdekében.

A munkáltatói feladat teljesítéséhez be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és a munkavédelmi szakembert (munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult személyt). Fontos a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők bevonása a kockázatértékelési folyamatba és a megelőző intézkedések meghatározásába. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban a járvány munkahelyi kezelésével kapcsolatos munkaegészségügyi szempontokért, a munkavédelmi szakember pedig a munkahely/tevékenység átalakításából adódó megváltozott munkabiztonsági kockázatok (baleseti veszélyforrások) értékelésért felelős.

A SARS-CoV-2 vírus fokozott kockázatának kitett tevékenységek esetén a kockázat-értékelés során és a megelőző intézkedések meghatározásánál a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet előírásait is figyelembe kell venni és a munkavédelmi képviselőknek tájékozódási lehetőséget kell kell a témával kapcsolatosan.

Ilyen tevékenységek lehetnek különösen:

  • egészségügyi és szociális ellátás,
  • klinikai diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák,
  • a fentiekben felsorolt munkahelyeken történő takarítás, fertőtlenítés, karbantartás,
  • légtechnikai berendezések karbantartása.

A fentiekben felsorolt tevékenységek esetén a COVID-19 járványtól függetlenül is el kell végezni az EüM rendelet szerinti biológiai kockázatbecslést, mivel a tevékenység a SARS-CoV-2 víruson kívül más biológiai tényezők (pl. Hepatitis vírusok, Salmonella typhi, Escherichia coli, Legionella pneumophila) expozíciójával is járhat. A potenciálisan fertőző mikroorganizmusokkal történő munkavégzés, illetve kontamináció a tevékenység velejárója, ezért ezeken a munkahelyeken már korábban is el kellett végezni a biológiai kockázat-becslést az EüM rendelet 3. §-a alapján.

A munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét. A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni.

Az EüM rendelet 3. számú melléklete a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról szóló 40/2020. (XI. 4.) ITM rendelete alapján kiegészült a SARS-CoV-2 vírussal, a biológiai tényezők 3. csoportjába sorolva, ezért erre a biológiai tényezőre is el kell végezni a kockázatbecslést.

Tudnia kell minden munkavédelmi képviselőnek és munkavédelmi szakembernek, hogy a biológiai kockázatbecslést évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.