Mi a teendő ha a COVID-19 koronavírus megjelenik a munkahelyen - vegyiprop.hu

Mi a teendő, ha a COVID-19 koronavírus megjelenik a munkahelyen

Második hullám: Mi a teendő, ha a COVID-19 koronavírus megjelenik a munkahelyen?

A koronavírus nemzetközi elterjedése miatt a cégeknek fel kell készülnie arra, hogy a megbetegedések és az esetleges hatósági intézkedések érdemben befolyásolják a vállalatok működését.

Az újabb fertőzések száma alapján kimondható, hogy hazánkban is kezdetét vette a koronavírus-járvány második hullám, ami fokozottan indokolttá teszi azokat az óvintézkedéseket – maszkviselés, biztonsági távolság betartása, gyakori kézfertőtlenítés stb. – amelyek segíthetnek a vírus terjedésének lassításában, megállításában.

Felmerül azonban a kérdés, hogy amennyiben a munkahelyen megjelenik a járvány, úgy a munkáltató milyen intézkedések megtételére jogosult, illetve köteles, és mit tehet a munka-vállaló?

A munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírásai lehetőséget adnak a munkáltatónak a járványhelyzet kezelésére, a megelőzésre. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szintén támpontot nyújthat ebben a kérdéskörben.

Az Mt. alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (Mt. 42. § (2) bekezdés és 50. § (1) bekezdés a) pont), továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani (Mt. 51. § (1) bekezdés).

A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát (Mt. 51. § (4) bekezdés).

A munkáltatók a megelőzésre koncentráljanak. Ha lehetőség van minden dolgozónál a maszkviselésre, akkor jó hatásfokkal védekezhetnek a vírus terjedése ellen. “Ha egy jól szellőző munkaterületen dolgoznak egymástól legalább egy méteres távolságban, és mindenkin maszk van, és a kézhigiéniára is odafigyelnek, akkor nagyon nagy esély van az átadás kockázatának mérséklésére.

Amennyiben a munkahelyen, vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy, úgy ez olyan kockázatot jelent, amellyel a munkáltatónak foglalkoznia kell. A legtöbb cég már a legfontosabb intézkedéseket megtette, leállította az üzleti utakat és céges rendezvényeket, továbbá fertőtlenítőket, maszkokat biztosít a munkavégzés helyén. A munkáltató a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szakértők mellet a munkavédelmi képviselőket is bevonhatják a fertőzés megelőzésébe, elhárításába.

Amennyiben egy dolgozónál koronavírus gyanú merül fel, az érintett munkavállaló maradjon otthon, vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával.

Mi tehet még a munkáltató a vírus terjedésének lassításában?

A munkáltató úgy tud legjobban felkészülni az esetleges szükséghelyzetre, ha munkáltatói utasításban kötelezi a munkavállalóit a meghatározott információk, személyes adatok átadá-sára, higiéniás intézkedéseket tesz a járvány megelőzésére, korlátozza a munkavállalók utazásait, illetve tömegrendezvényen való részvételét, egyeztet az üzemorvossal, továbbá felméri, melyek azok a munkafolyamatok, melyek otthon is elvégezhetők – ezzel kapcsolatosan pedig célszerű felülvizsgálni az otthoni munkavégzésre vonatkozó belső szabályzatot.

A legfontosabb munkaadói teendők egyike a munkavállalók tájékoztatása és a biztonságos munkakörnyezet fenntartása. Tájékoztassák a visszaérkező munkavállalókat a koronavírus fertőzés tüneteiről és a megelőzés lehetőségeiről. A cég a járványveszélyre tekintettel mentesítheti az alkalmazottakat a munkavégzés alól, ennek időtartamára viszont alapbér jár.

A munkáltató kötelezheti arra a munkavállalókat, hogy meghatározott ideig munkájukat otthon végezzék. Amennyiben a munkáltató tevékenysége és a munkavállaló által betöltött munkakör jellege megengedi a munkáltató ideiglenesen átadhatja a munkavégzési hely megválasztásának jogát a munkavállaló számára (otthoni munkavégzés), ha arra az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközök rendelkezésre állnak.

Az otthoni munkavégzés ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ennek megfelelően ezen időtartam alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére, továbbá egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató.

A munkáltató értékelje az otthonról végzett munka lehetőségét, és tegye irányadóvá, hogy így dolgozzanak legalább a veszélyeztetett vagy sérülékeny munkavállalók. Ehhez érdemes meg-állapodni a dolgozókkal azokról a munkaszervezési lehetőségekről (egységek átszervezéséről, a szünetekről és egyéb olyan intézkedésekről), amelyek a munkahelyen egyidejűleg csökkenő létszám és a fizikai távolság fenntartása érdekében szükségesek.

Számos munkafolyamat azonban nem végezhető otthonról (például egy termelőüzem esetében), ezért felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben milyen lehetőségei vannak a munkáltató-nak. Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai szerint kell eljárni.

Ha a munkavállaló a teljesítésre kész és keresőképes és nincs fertőző betegség gyanúja, de a munkáltató prevenció céljából a vállalkozás zavartalan működőképességének biztosítása és a tulajdon védelme érdekében a döntése alapján nem foglalkoztatja a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben, illetve a munkavállalót „eltiltja” a munkavégzéstől, a távollét tartama állásidőnek minősül, ha a munkavállaló személyével összefüggésbe hozott járványveszély a munkáltató eszközeivel elhárítható és arra objektíve lehetősége van megelőző védelmi intézkedések bevezetésével.

A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglal-koztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult.

Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg a munkavégzést a járványra hivatkozással, ez alap lehet a munkaviszony megszüntetéséhez vagy más szankciókhoz.

Félelemből a munkavállaló nem tagadhatja meg a munkavégzést. Fokozott veszélyhelyzet esetében azonban – tehát például akkor, ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kie-melten magas – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható, ezért ilyen esetben a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést. Ekkor is munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia, várnia kell a munkáltató további utasításait, és munkabérre is jogosult lesz.

A világjárvány idején be kellett tartani az eddigi szabályokat, de újakat is alkalmaznunk kell annak érdekében, hogy a munkahelyeket meg tudjunk tartani. A munkavédelmi hatóság is tervszerűen vizsgálja a járványhelyzetben a munkáltatókat. A járványveszélyre tekintettel rendkívüli oktatás megtartása lehet indokolt. A rendkívülioktatás célja a megelőzési kérdések megbeszélése. Az oktatási tematika kiegészítésre szorulhat. Fontos hangsúlyozni a munkavállalóknak, hogy csak egészségesen menjenek dolgozni, ha bármilyen tünetet észlelnek magukon, akkor hívják fel a háziorvosukat, és ne kezdjék meg a munkát. A munkavédelmi hatóság a korábbi gyakorlatnak megfelelően a munkavédelmi oktatások Mvt. szerinti megvalósulását vizsgálja, az oktatási naplókat és tematikákat ellenőrzi, és szükség esetén meghallgatással győződik meg arról, hogy a munkavállalók a végzett tevékenységükre vonatkozó veszély-forrásokat és ártalmakat ismerik-e, tisztában vannak-e a megelőző intézkedésekkel és ismerik illetve alkalmazzák-e technológia helyes lépéseit.

A munkavédelem gyakorlati segítséget nyújt a munkahelyre való visszatéréshez. A megfelelő megelőző intézkedések biztosíthatják a biztonságos és egészséges visszatérést a munkavégzéshez a fizikai távolságtartási intézkedések enyhítése után, és hozzájárulhatnak a COVID-19 terjedésének megakadályozásához. Mielőtt minden munkavállaló visszatérne a munkahelyre, el kell végezni minden olyan változtatást a munkahely kialakításában és a munka megszervezésében, amelyek csökkentik a COVID-19 terjedését. Célszerű megbeszélni a tervezett változásokat a foglalkozás-egészségügyi és a munkavédelmi szolgáltatóval.

COVID-19 terjedésének egyik alapvető feltétele közösségben, a száj és az orr eltakarása.

A maszkok két csoportba sorolhatók, – egyéni védőeszközök – vagy orvostechnikai eszközök.

A sebészeti maszkok orvostechnikai eszköznek minősülnek, forgalomba hozatalára az orvos-technikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendeletben előírtak vonatkoznak. Az ilyen típusú maszkok hatékonyan akadályozzák meg azt, hogy egy fertőzött személy csepp-fertőzéssel másoknak átadja a kórt, arra viszont csak korlátozott bizonyítékok vannak, hogy a fertőzöttek környezetében élő egészségeseket megvédheti.

Egyéni védőeszközök

Az arcmaszkok közül, az állampolgárok által viselhető maszkok jellemzően PPE-k ( azaz personal protective equipment-ek – egyéni védőeszközök) az EU-ban és az USA-ban. A lakossági felhasználásra valós védelmet kizárólag a legalább az “N95” jelölésű pormaszkok, vagy az EN 149 szabvány szerinti “FFP2” maszkok, vagy ezektől is magasabb követelmény rendszernek megfelelő légzőmaszkok nyújthatnak. Az ilyen eszközöket úgy tervezték, hogy megakadályozzák a kisméretű részecskék 95% -ának az orr és a száj területére történő bejutását. De csak akkor működnek, ha az archoz megfelelő-en illeszkednek (lásd pl. arcszőrzet hiánya), és nem alkalmasak gyermekek számára.

Szűrési típusú légzésvédő eszközök nem orvostechnikai eszközök :

Részecskeszűrők: porokkal szembeni védőképességüket a portároló képesség, aeroszolokkal szemben védőképességüket az áteresztési teljesítmény határozza meg. Részecskeszűrő félálarcok: fedik az orrot, szájat és lehetőleg az állat is. Állhatnak részben vagy teljesen szűrő-anyagból, lehetnek szelepesek vagy szelep nélküliek. A fejen szalaggal rögzíthetők. Az alászívást tömített orrmerevítő csökkenti. Jelük: FFP (Filtering Facepiece Particulare), teljesítményük alapján 1-2-3. osztályúak lehetnek (FFP1, FFP2, FFP3)

Az FFP1 szűrőosztályú légzésvédő: Szilárd részecskék és folyadékködök ellen. (pl. Innert porok, Finom porok ellen nyújt védelmet.) Az FFP2 –Olyan szilárd anyagok és azok vizes oldatai és folyadékok gőzei, ködje ellen, me-melyek közepesen mérgező (egészségkárosító) anyagok csoportjába tartoznak (pl. Fibrinogén porok, szilárd, folyékony, aeroszol szemcsék, amelyek gyengén mérgezőek vagy mérsékelten veszélyesek) FFP3- Szilárd anyagok és folyadékok gőzei, melyek mérgezőek, illetve igen mérgezőek. Rákkeltő, radioaktív, baktérium, vírus, spóraellen (pl. azbeszt, biológiai kóroki tényezők, növényvédő szerek, baktériumok és spórák stb.)

A fertőződési kockázat nagymértékben függ attól, hogy a munkavállaló mikor, mennyi időn át és hogyan érintkezett a potenciális fertőzöttel. Abban az esetben, ha egy szolgáltatás igénybe vevő potenciális vírushordozó, de sebészeti szájmaszkot visel, kisebb a valószínűsége annak, hogy megbetegíti a munkavállalót.

A munkaköröktől függően egyéni védelem terén légzésvédő eszköz vagy egyénivédőeszköznek nem minősülő sebészeti szájmaszk, és megfelelő védelmi képességgel rendelkező védő-kesztyű viselése indokolt.

A munkáltatónak a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve szükséges meghatároznia a védekezés leghatékonyabb módját, az egyéni védelem módozatait.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektje keretében elkészítette a Vállalati Fehér Könyvet, amely a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésében, a kockázatok csökkentésében segíti a hazai vállalkozásokat. Az online kiadvány tudományos-szakmai megalapozottsággal, nemzetközi esettanulmányokat ismertetve, ellenőrzési listákkal tesz gyakorlati védekezési, munkaszervezési javaslatokat az őszi-téli időszakra. Alapvető célja, hogy a folyamatos és biztonságos működés fenntartása érdekében praktikus segítséget nyújtson a vállalkozások, szervezetek számára a következő járványhullámra való felkészülésben.

Összeállította:

Kovács András

munkabiztonsági szakértő

Forrás:
ITM Munkavédelmi Főosztály ajánlása