A munkavédelmi képviselő képzés 2021. évi törvény módosítások - vegyiprop.hu

A munkavédelmi képviselő képzés 2021. évi törvény módosítások

A munkavédelmi képviselő képzés 2021. év eleji tematikájának fontos része a
2020. évi CLXVIII. törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról*
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 15.-i ülésnapján fogadta el.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
21. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli

a) a megsértett jogszabályi előírások számát,
b) a veszélyeztetés várható következményeit,
c) a sérülés és az egészségkárosodás mértékét,
d) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számát és éves nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét,
e) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékét, valamint
f) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeit.”

(2) Az Mvt. 82/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés esetén a munkavédelmi hatóság a közigazgatási bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.”

22. § (1) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartás tartalmazza) „b) a jogsértést megállapító határozat

ba) keltét,
bb) számát, valamint
bc) véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját;”

(2) Az Mvt. 83/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a (2) bekezdés a) pontjában, és b) pont bb) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

23. § Az Mvt. 82/D. § (2) bekezdésében a „kiszabott bírság” szövegrész helyébe a „kiszabott közigazgatási bírság” szöveg lép.

Ez a törvény 2021 január 1-én lép hatályba

A munkavédelmi képviselő képzés második legfontosabb témaköre a
a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

35. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Figyelmeztetés

a) az (1) bekezdés k) pontja szerinti közigazgatási bírság,
b) a 6/A. § (1) bekezdés szerinti munkaügyi bírság, valamint
c) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti befizetésre kötelezés esetén nem alkalmazható.”

(2) A Met. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A munkaügyi bírság legkisebb összege 30 000 Ft.
(4) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglal-koztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság legmagasabb összege ötmillió forintig terjedhet.”

(3) A Met. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál mérlegelési szempontként figyelembe kell venni

a) a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések számát, valamint
b) annak tényét, ha a munkaügyi hatóság a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértést tárt fel.”

(4) A Met. 7/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót az (1) bekezdés szerinti befizetésre kötelezte, vagy a 7/B. §, valamint a 8/D. § (7) és (8) bekezdése szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmazott, ugyanezen jogszabálysértés miatt munkaügyi bírság nem szabható ki.”

(5) A Met. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák]

„a) a jogsértés tényét megállapító
aa) végleges határozat számát és
ab) a határozat véglegessé válásának időpontját.”

(6) A Met. 8. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok és az (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt adat kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül

36. § A Met.

a) 6. § (1) bekezdésében az „a következő intézkedéseket alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja” szöveg,
b) 6/A. § (1) bekezdésében a „Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető” szövegrész helyébe az „A munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot szab ki” szöveg lép.

37. § Hatályát veszti a Met.

a) 6. § (3) bekezdése,
b) 6. § (7) bekezdésében a „ , vagy a figyelmeztetést” szövegrész.

Ez a törvény 2021 január 1-én lép hatályba

A munkavédelmi képviselő képzés harmadik szintén fontos témaköre
a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása:

58. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt követelmények megsértése esetén, valamint az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően – az emberi egészség, a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére tekintettel kell meghatározni.”

Ez a törvény 2021 január 1-én lép hatályba

A munkavédelmi képviselő képzés 2019 január 1-től a Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. A képzőknek fontos tudni a legújabb törvénymódosításról:

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

132. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvényt kell alkalmazni

a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó – oktatás és képzés
aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
ab) – a belső képzés kivételével – ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
ac) belső képzésként történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.”

(2) Az Fktv. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató

a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
b) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,
c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez.

134. § Hatályát veszti az Fktv.

a) 3. alcím címében a „folytatásának” szövegrész,
b) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „ , illetve szakképesítéssel” szövegrész,
c) 7. § (3) bekezdése,
d) 8. § (3) bekezdése,
e) 11. § (3) bekezdésében a „tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési” szövegrész,
f) 17. § a) pontjában az „és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton” szövegrész,
g) 20. § (4) bekezdése,
h) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „folytatásának” szövegrész.

Ez a törvény 2021 január 1-én lép hatályba