Munkavédelmi előírások változásának figyelemmel kísérése

Munkavédelmi képviselő képzésének egyik fontos célja, hogy a munkavédelmi előírások változásaira felhívja a figyelmet, segítséget nyújtson azok helyes értelmezésére. Sajnos a munkavédelmi jogszabályok (Munkavédelmi törvény, miniszteri rendeletek), szabványok gyakori módosításai még a „profi” munkavédelmi szakembereknek is gondot jelent, a képviselők számára természetesen még nehezebb e feladat.

Számos változásokból csak azokat ismertetjük az alábbiakban, melyek különösen fontosak a képviselőknek. Figyelembe véve, hogy a módosítások jelenleg csak a „salátatörvényekben” találhatók, problémát jelent a vonatkozó részek megtalálása. A későbbiekben fog megjelenni az Mvt átvezetése, mely megtalálható lesz a www.njt.hu –n.

2019. évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról

[A jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei]

(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselő abban az esetben kérheti az eredeti feladatkörének megfelelő álláshelyen történő továbbfoglalkoztatását, ha

97. b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közszolgálati jogviszonyát a 97. § (10) bekezdésébe, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76. § (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,

jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

A fenti módosítás tehát a köztisztviselőkre alkalmazza az Mvt-t.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

Módosultak a honvédelemmel kapcsolatos egyes előírások a munkavédelem hatósági jogkörével összefüggésben, egyúttal felhatalmazást ad az érintett miniszternek, hogy egyes témakörökben rendeleteket adjon ki. (Figyelembe véve, hogy a honvédelmi előírások változása a munkavédelmi képviselők csupán kis részét érinti, a törvény elemzésétől eltekintünk.)

A legfontosabb változás a fokozott expozíciók kivizsgálásával, jegyzőkönyvezésével, jelentésével van.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat

1. a) a munkabaleset és a fokozott expozíció esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató,
2. b) a foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv vagy személy teljesíti.”

(2) Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt.

Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.”

(3) Az Mvt. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.”

(4) Az Mvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásában.”

(5) Az Mvt. 82/D. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:)

„b) a munkabalesettel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, valamint a baleset, fokozott expozíciós eset valódi okát eltitkolja vagy feltárását akadályozza, c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, valótlan adatot közöl, a foglalkozási megbetegedés valódi okát eltitkolja vagy kivizsgálását akadályozza, vagy”

(6) Az Mvt.

68. a) 68. § (2) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg,
69. b) 72. § (2) bekezdés e) pontjában a „foglalkozási megbetegedés” szövegrész helyébe a „foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset” szöveg,
70. c) 86. § (3) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az Mvt.

84. a) 84. § (2) bekezdésében az „ , a fokozott expozíciós esetet” szövegrész,
85. b) 85. §-a.

A munkavédelmi képzés egyik célja, hogy ne csak ismertesse a vonatkozó változásokat, hanem meg is magyarázza, ezért e problémára indokolt részletesebben kitérni.

Több évtizedes problémát jelent, hogy hazánkban a bejelentett foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók száma rendkívül alacsony. Ennek egyik oka, hogy csupán 20-25 orvos tesz bejelentést ezen esetek gyanújáról, jóllehet bármely orvosi gyakorlatot folytató orvosnak ez kötelező, nem csupán foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak. (Természetesen vélelmezhető, hogy egyes foglalkozás-egészségügyi orvosok figyelembe veszik azt a tényt is, hogy szerződését a munkáltató felmondhatja.)

Hazánkban évente mintegy 30 ezer rákbeteg hal meg, ennek kb. 10%-a vélelmezhetően összefüggésben van a munkahelyi expozícióval. Ez önmagában már 3000 foglalkozási megbetegedés, nem beszélve a többi esetről (zaj, fizikai megterhelés, stb.) Ezzel szemben 2017-ben 230, 2018-ban 175 eset volt. Ugyanez a helyzet a fokozott expozíciónál, 2017-ben 43, 2018-ban 38 esetet jelentettek. A nálunk magasabb számú munkavállalóval rendelkező államok, a jobb egészségügyi szolgáltatás mellett is lényegesen több megbetegedést, expozíciót állapítottak meg. A 3 éve bevezetésre került közigazgatási bírság – mely többek között az Mvt. 82/D c) pontjában bünteti a foglalkozási megbetegedések eltitkolását – teljesen hatástalan maradt, hiszen még tovább is csökkentek a bejelentések.

A nem megfelelő kivizsgálás, az eltitkolás két súlyos problémát is okoz:

• nem tesz a hatóság, a munkáltató hatékony intézkedést az újabb esetek meggátlására
• nem kapja meg az érintett beteg munkavállalók (hozzátartozói) a számukra jogos kártérítést.

A fenti jogszabályváltozás lényege, hogy a fokozott expozíció kivizsgálásának kötelezettségét az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely helyett a munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgálata és munkabiztonsági szakembere végzi. (A fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.)

Munkavédelmi képviselő szempontjából nincs lényegi változás, hiszen eddig is jogosult volt a vizsgálatban való részvételre a „27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról”.

„5.§ (2) A foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni,”

Már 2019. szeptemberében megjelent a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet az egyes foglalkozatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A rendelet 2. pontja tartalmazza a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítását, mely azonban csak az Mvt. módosításával lépett hatályba.

Többek között a törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy a munkabiztonsági szakértők kötelező továbbképzési rendszerére vonatkozó eljárás részletes szabályait; valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és kötelező továbbképzési rendszerének szabályait rendeletben határozza meg. A munkavédelmi képviselők képzése mellett tehát a törvénymódosítás kötelezővé teszi a munkabiztonsági szakértők és munkabiztonsági szaktevékenységet végzők rendszeres továbbképzését, természetesen differenciált módon. Ezekre a módosításokra már régóta szükséges volt, hiszen a gyakori és jelentős jogszabály- és szabványmódosításokat a munkavédelmi szakemberek jelentős része nem sajátította el.

További jogszabályi módosításokra a Munkavédelmi képviselők képzése címmel a későbbiekben még kitérünk.