Munkavédelmi képviselő képzés - munkabalest és üzemi baleset - vegyiprop.hu

Munkavédelmi képviselők Képzése – Munkabaleset és az üzemi baleset fogalma

Sokan összekeverik a két fogalmat, pedig fontos a munkavédelmi képviselők számára ennek ismerete, hogy segítséget tudjanak nyújtani a munkavállalóknak. A munkavédelmi képviselők képzésénél e téma megértetése fontos feladat.

Mvt. 87.§ 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Ebtv52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2)   A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Mint a fentiekből látható, a két fogalomnak van közös halmaza, de el is térhetnek egymástól.  A munkavédelmi képviselő képzés alkalmával, a jobb megértés érdekében néhány példát sorolunk fel:

A munkába menet és jövet balesetekre a munkáltatónak nincs ráhatása, ezért ezek nem munkabalesetek, csak TB szempontjából üzemi balesetek, ekkor 90%-os táppénzben részesülnek a sérültek.

A TB azonban a súlyos fegyelemsértést nem fogadja el üzemi balesetnek, a munkáltató számára azonban ezek az esetek is munkabalesetnek nyilvánulnak, mert ezek megelőzésére a munkáltatónak van ráhatása. Szintén nem tartja üzemi balesetnek azokat az eseteket sem, ahol a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett a sérült.

Ebtv53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

  1. a)részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
  2. b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
  3. c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Mvt.66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

Mint a fentiekből látható, jelentős különbség van a két törvény esetében. Amíg a TB egyszerűen elutasíthatja a baleset üzemiségét, addig az Mvt. alapján a sérültnek joga van bebizonyítani késedelem esetén annak munkabaleset jellegét. (Bizonyítási teher megfordul.)

Feltétlen szükséges a munkavédelmi képviselők képzésekor kitérni arra, hogy a sérültek késedelem nélkül jelentsék be az őket ért legkisebb sérülést is, a későbbi problémák, viták elkerülése érdekében.